Pármából érkezett a négy darab Verdi által Boitonak írott levél, amelyeket csak kesztyűben volt szabad megfognom. Tárgyakat kunyeráltam, hogy egy-egy Verdi zenemű hangulatát közvetíteni tudjuk a látogatónak. Volt ott reneszánsz övcsatcopie a Machbethez, A tévedt nő hervatag kölcsönretikülje, Luisa Miller palmettás porcelánja, de kerültek rég lepottyant fenyőtobozok is a Via Appicáról. A háttérben magyar módra zajló cirkuszok, a pénztelenség ellenére számtalan kiállításrendezésem közül ezt szerettem legjobban. Az idei évben végre Bioto remeke is életre kelt számomra a CS. és K. Dalműházban Kovalik Balázs izgalmas rendezésében. Álmaink szép lassan, időben válnak valóra.
A Mefistofele prológja, a szférák zenéje, karácsonyi örömzene is abból a tán igaz sem volt San Franciscoi produkcióból, amelyhez a lelkes zenerajongók semmi pénzt nem sajnáltak:
https://www.youtube.com/watch?v=38E39KBdN1Q&feature=related
