az élet álom az élet álom az élet álom az élet...

   Árkádiai sóhajok és óhajok a képeken, művésziesnek tűnő kézműipari családi vállalkozás. Miniatúrafestők végeérhetetlen szorgalmával/precízségével​ ugyanaz: első soron antik mitológiával spékelve, aztán -tán lelkifurdalásból az előbbiekért,- a keresztény mítosz figuráival helyettesítve. Minden levélke és ág a helyén, a tájakat aranyozó naplemente nemegyszer túlcsordul a képeken. Talán az egyetlen alföldi gémeskutas kép kiemelkedő a dupla szivárvánnyal. Biztos találat édelgőknek a szépen előadott kiállítás. A Visegrád egészen egyszerűen megfestett korai mű. Körülötte látható kiállítva az a száraz, nemegyszer unalmas provinciális tájképfestészet is, melyekből kinőtt az Itáliát magasztaló Markó. Egyedül a campaniai tájrészletek bizonyos árnyalataikban megkapóak. Totális fikció az egész, ám egészen jól bele lehet bújni. Néhány részletben naná, hogy Lorraine-t és Poussin-t idéz, ám ők mentesek felesleges negédességtől. Az életkép applikációkban van valami zsánerszerű, és penetráns. Nem folytatom mert indulatokat gerjesztek tudom :)